A magyar
kalandozó kedvről elég sokat tudunk. Azt azonban kevesen gondolnánk, hogy a
törökországi könyvnyomtatásnak is egy hazánkfia adta meg az első lökést.
Eredeti
keresztneve Ábrahám, az írásos dokumentumok szerint Székelyföldön született,
majd Kolozsvárott tanult – teológiát, de hogy melyik felekezet szerintit, az
nem tiszta a források alapján. A Thököly-féle felkelésben való részvétele miatt
volt kénytelen emigrálni. Na hová? Persze, oda, ahol a Habsburgokkal szembe
forduló nemeseket szívesen fogadták: Törökországba.
Ábraház
hasznát tudta venni lenyűgöző nyelvtudásának (a török mellett több európai
nyelvet tanult meg), a feljegyzések szerint 1716-ban már hivatalosan tolmácsolt
a Nándorfehérvárra menekülő kurucoknak, később Rákóczinak is. Ekkor már ma is
ismert nevén, Ibrahim Müteferrikaként emlegették.
Diplomáciai
karrierje magasra röpítette, a húszas években III. Ahmed szultán küldöttségével
időzött Franciaországban. Onnan visszatérve javasolta egy törökországi nyomda
felállítását, amire hamarosan sor került. A korabeli viszonyokat jellemzi, hogy
eleinte a nyomtatáshoz szükséges papírt is maguknak kellett előállítaniuk. Ma
viszont az általa készített ősnyomtatványok értéke felbecsülhetetlen. A törökök
szobrot is állítottak neki az isztambuli nagybazár oldalában.
Ibrahim
Müteferrika életéről találunk magyar nyelvű Wiki szócikket is, ajánljuk azonban
a Törökországban élő magyarságkutató, Ferenci D. Ebubekir írását – saját cikkünkhöz
is tőle kölcsönöztük az adatokat.
(Al-Hakawati)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése