2013. november 24., vasárnap

A teadélután előtt (Magyarok és muszlimok 3.)

Kabar, káliz, volgai bolgár – mi a közös bennük? Valamennyi kötődik a muszlim valláshoz, kultúrához. Egy cikk arról, hogy az iszlámmal valójában nem az oszmán hódítás idején találkozott először Magyarország.



A magyarság és az iszlám kapcsolatáról – eltekintve a szakértőket – kevés valódi ismeretünk van. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a muszlim vallást, kultúrát csak a XV. századtól volt kénytelen megismerni az ország, amikortól az Oszmán Birodalom fenyegetni kezdte határainkat, hogy aztán a XVI. század közepén be is ugorjon hozzánk egy uszkve 150 éves teadélutánra.

Muszlim népekkel azonban valójában már a sztyeppei vándorlás idején találkoztak a magyarok. A honfoglaláskor a hét törzshöz csatlakoztak a kazárok ellen fellázadó kabar törzsek, amelyek a kutatások szerint muszlim hitűek voltak. A kabarok a magyarokkal együtt telepedtek le – ők a Mátrában kaptak szállásterületet, az Árpádok alatt királyt is adtak az országnak: az időközben kényszerűségből kikeresztelkedett Aba Sámulet.

A kabarok után több muszlim nép érkezett az országba, így a kálizok vagy a volgaibolgárok egyes csoportjai. Persze olyanok is akadtak, akik nem békés szándékkal érkeztek: a besenyő törzsszövetségben is akadtak muszlim törzsek.

Bolek Zoltáncikke részletes áttekintést ad az elmúlt 1000 évről. A Terebess Ázsia E-Tár közlése.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése